Ugrás a fő tartalomra

BORUSSIA DORTMUND: VÉGRE SIKERÜLHET


Tavaly mindösszesen pár pont hiányzott, ahhoz, hogy megszerezzék az első a helyet a Bundesligában.

(Fotó: bundesliga.com)

Favre érkezésével, a BVB nagyszerűen járt, mert Klopp távozása óta kereste a megfelelő embert a kispadra. Egészen mostanáig. Thomas Tuchel eszméi nem szuperáltak, viszont az a kezdet fényes volt: a 2015/16-os idényben elért 78 pont sok másik szezonban aranyérmet ért volna. A Peter Bosz-érában sokkal hamarabb jöttek a gondok, az általa okozott tüzet, utódja Peter Stöger tudta mindösszesen valamelyest eloltani. Majd aztán jött a Nice korábbi szakvezetője, Lucien Favre. Szemfülesen kihasználva a Bayern München-futballisták és az edzőjük, Niko Kovac között kialakult feszültséget, remek starttal hamar az élre törtek. Az őszi-szezon alatt kiválóan támadott a sárga-fekete gárda, elképesztően gólerősek voltak. Ezen időszakban kiemelkedett Jadon Sancho és Marco Reus játéka, az angol szélső tehetsége igazán beérett, míg Marco csapatkapitányhoz méltóan húzta ki társait a bajból, vezérként mutatta az utat. 

Igazi csodát műveltek. A BayArenéban szeptember 29-én este léptek pályára a Leverkusen vendégeként, itt igazán megmutatták, hogy valóban számolni kell velük. Az első félidő végén hidegzuhanyként érte a Borussia-szurkolókat az amit az eredményjelzőn láttak: Leverkusen - Dortmund 2-0. Azt nem tudni, hogy mely szavak hagyták Favre száját a szünetben - nem is biztos, hogy tudni akarjuk -, egy a lényeg: hatottak. Tanítványai nagyot javultak, hengereltek és fordítottak, aztán rátették az i-re a pontot egy szemkápráztató kontrával. A vége 4-2 lett nekik. Egy másik 90 perc, ami jellemezte a BVB-t az a Bayern elleni klasszikus volt. Egy valószínűnek és reálisnak mondható forgató könyv szerint, ez lehetett volna az a pillanat amikor a München véget vet Alcácerék tündérmeséjének, ám nem ez történt. Rengeteg fordítás és hatalmas izgalmak közepette, a hazaiak megint feltámadtak, megverték az ősi riválist. 


Túl szépnek tűnt, hogy igaz legyen. Magabiztosan tanyáztak a tabella tetején, a téli szünetre oda kötözték magukat, a többiek meg nagy ívben kerülték a sárga-feketéket. Kivétel nélkül minden egyesületnek vannak mérkőzései, amiken nem brillírozik, azt a végén csak behúzza. Ilyet a Dortmund nem tudott az elmúlt években, vagy nagyon nyertek, vagy nagyon kikaptak. Viszont idén ráéreztek a dologra, zörrentették ellenfelük hálóját, az előnyre pedig ráültek. Ez volt a kulcsa a kiváló ősznek.

Ahogy haladt az idő, úgy látszódtak meg a hiányosságok, a lendület fogyott, egyre többször szenvedtek, statikusan járatták a játékszert. Elgyepálta a Düsseldorf, az Augsburg, a Werder Bremen és társai, egy csomó remek csapat, de akkor is ezek kötelező házi feladatok voltak. Ha még nem lett volna elég, megmutatkozott a tapasztalt, jó védelem hiánya. 
Íme egy gyakori eset erre. Pár gólos előnyt a BVB mintaszerű focival fűszerezte az első félidőben. Jürgen Klopp egykori egylete, viszont úgy gondolta, hogy ez nem elég izgi. Fölhozták az ellenfelet, saját magukat altatták, ebből többségben rosszul jöttek ki. 
Mindennek ellenére sokáig a saját kezükben volt a sorsuk, majd egészen a zárófordulóig élt a nagyon halovány remény a Salátástál megkaparintására. Végül nem jött össze.



Jövőre, azonban a Bayern Münchennek még jobban iparkodnia kell, már csak abból kiindulva, ami nyáron történt: a Ruhr-vidéki alakulat hosszabbított Favre-val, a kulcsemberek maradtak, Thorgan Hazard, Mats Hummels, Nico Schulz, Julian Brandt és Paco Alcácer szintúgy csatlakozott a gárdához, és ne feledjük, hogy nem fogják annyiban hagyni azt a bizonyos Bundesliga-címet.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egykor beleszállt egy ajtóba, most az MU agytrösztje

"Nagyon kellett már egy ilyen kaliberű játékos" - gondolhatták a Manchester United-szimpatizánsok, amikor a téli átigazolási időszakban szerződtették 55 millió euró ellenében a 25 éves portugál zsenit, Bruno Fernandest. Egyből elképesztőt javult Solskjaer gárdája, 11 meccses veretlenségi szériát épített ki a csapat, Bruno pedig csak úgy tündököl a pályán. Nézzük, hogyan hozott ekkora változást új csapatára, s mégis hogyan jutott el a Serie B-ből odáig a téli szerzemény, hogy egymaga megmentheti a Vörös Ördögök szezonját. (fotó: Getty Images) Az elődök: manchesteri irányítók Ezt a posztot Sir Alex Ferguson utolsó idényében (2012/13) általában Shinji Kagawa töltötte be - bár megesett, hogy egyáltalán nem játszott előrébb, mint más középpályások a csapatból -, aki a Premier League-ben remekül zárt ekkor: hatszor zörgette meg a hálót, négyszer pedig tökéletesen készített elő (20 PL-meccsen tette mindezt). Aztán a 2013/14-es téli transzfer időszakban - immáron Davis M...
COPA AMÉRICA: ARGENTÍNA - KOLUMBIA  ELEMZÉS Nagy rangadóra került sor a Copa América B jelű négyesében. Zapata ünnepel (fotó: copaamerica.com) Magyar idő szerint, vasárnap kezdődött meccsen, mindkét oldalon pályára léptek új nevek, drasztikusabb változás az argentinokat érte, Mascherano és Romero sem válogatott már.  A csapatok egy jó húsz percig csak ismerkedtek egymással, talán Argentína volt a tanácstalanabb, ellenfelük viszont szép lassan elkezdett focizni és egyben irányítani. Messiék sok hibával, gyengén támadtak, - a szurkolóik erőteljes füttyszóval ki is fejezték nemtetszésüket -, többek között Cuadrado rugdosásával próbálták kompenzálni teljesítményüket. Kolumbiát sem kellett félteni, elkezdték a kíméletlen törlesztést, ellenben 45 perc játék után a kapuk még érintetlennek bizonyultak.  A fordulást követően alapos ébresztőt kaphattak a játékosok az öltözőben, noha még nem futószalagon, de végre jött egy-két lehetőség, a pontrúgásokba...

CANNAVARO, MINDEN IDŐK EGYIK LEGNAGYSZERŰBB HÁTVÉDJE

A Napoli egyik edzésén a fiatal Fabio Cannavaro egy brutális belépővel próbálta szerelni Diego Maradonát, a klub hatalmas csillagát. A stábot és a játékosokat is feldühítette a kemény becsúszás, ám az argentin klasszis az edzés után gratulált az olasz csodagyereknek és biztatta, hogy játszon továbbra is ilyen stílusban, majd neki ajándékozta a csukáját. Fabio-n már akkor látszott, hogy bárki jöhet vele szembe, Ő bármi áron megfogja állítani - akár Maradonát. Pedig az "csak" egy tréning volt... Cannavaro, kezében a VB-trófeával (fotó: Reuters) Miért értenek ennyire az olaszok a csatárok megállításához? A legkézenfekvőbb magyarázat a catenaccio lehet, amely egy tipikus olasz játékstílus, lényege a rendkívűl defenzív foci. A spagetti hazájában a mai napig rengeteg edző úgymond "őrzi a hagyományt" és inkább az efajta szisztémát választja. Így közel sem döbenetes, hogy ennyi remek védőt adott már a világfutballnak Olaszország. Alessandro Nesta, Franco Baresi, P...