Németországban Nagelsmannon kívűl akad egy legalább annyira energetikus, tehetséges, modern focit játszó edző, mégpedig Marco Rose. Ő tette le az alapokat Salzburgban, így egyben Rose érdeme is, hogy ilyen jól működött a csapat idén a BL-ben, jelenleg a Mönchengladbachot viszi föl a német bajnokság élébe - egy már-már középmezőnybe szürkülő csapatot vett még át fél éve az Arsenallal is összeboronált szakember. Megpróbáltunk utána járni, mégis mi lehet a titka ezen két fenomenális gárda sikerének, valamint Marco Rose taktikájába is bele néztünk. Érdemes tovább olvasni, ugyanis könnyen lehet, valamelyik fél előbb vagy utóbb simán ott lehet majd a tényleges elitben. Az 1. rész főként a Gladbach-ról fog szólni, de a 2. részt teljes egészében a Salzburgnak szenteljük majd.
A Hecking-féle GladbachA Hecking-féle Mönche
Dieter Hecking a Wolfsburgot elképesztő magasságokba repítette, egyértelmű, hogy azok voltak a klub legsikeresebb esztendői: 2012-ben lett ki nevezve, s 2016-ra pedig eljutottak a Bajnokok Ligája negyeddöntőjéig, ahol a Real Madrid tudta csak megállítani a csapatot. Ez idő alatt a Wolfsburg egyre népszerűbbé vált Németországban, hiszen többek közt a Farkasok haza vitték a DFB-Szuperkupát, ezüstérmet szereztek a Bundesligában, továbbá a Német Kupa elhódítása sem volt semmi. Azonban a 2016-ban hiába volt ott a lehetőseg, hogy bejusson a csapat a BL-elődöntőbe, a következő szezont rosszul keudték, ez végül Dieter állásába került - egyébként a VfL azóta mélyrepülésben van, az osztályozót is megjárta De Bruyne egykori egylete -, de még abban az idényben rögtön munkába is állt, télen ült le a Gladbach kispadjára. André Schubert volt az elődje, ki a II. csapat után az I. bagázs vezetőedzője lett. Bejutatta klubját a BL-be - igaz ott nem szerepelt túl fényesen a rendszere -, összességében viszont nem bizonyult túl velősnek a Schubert-éra.
Ugyanakkor sokat küzdött Hecking a fiaival, hogy bejussanak az első számú európai sorozatba: a középmezőnyből nehezen, de kiverekedte magát a Borussia, s úgy nézett ki a tabella, hogy akár az aranyérem körül folyó csatába is beleszólhatnak a fekete-fehérek - mindez 2018 decemberében történt. Tavaszra a Bayernnel ellentétben lefulladt Hecking legénysége, a végén örülniük kellet a fanoknak, hogy elcsípték az 5. helyet. Csakhogy az időben vissza menve találni egy kulcsfontosságú eseményt: tavasszal megállapodott a klub Marco Roséval, miszerint a nyártól ő fogja majd a gyeplőt a Csikóknál.
Leipzig?! Ugyan már!
A Leipzig és a Hoffeinheim személyében két olyan csapatot ismerhetünk meg, akiket konkrétan egész Németország gyűlöl, gondoljunk csak arra a 90 percre, mikor a Bayern egy hatossal leiskolázta a Hoffeinheimet, s a Bayern-szurkolók énekeikben és egy mólinót kifeszítve is szidták a kékek elnökét - de meg kell hagyni, a Lipcsét sem szeretik jobban a németek, sőt. Az meg aztán főleg nem tetszett
a népnek, hogy az egyébiránt borzasztóan jól focizó Leipzig nagyon üldözi a Bayernt, s igen reális esélye van a bajnoki trófea elhódítására, úgy hogy néhány éve még nem ismerte senki a csapatot. Ellenben a Mönchengladbach egyre jobb és stabilabb teljesítményével elnyerte a semleges szurkolók dicsérő szavait, sőt a nagy Bayern- és Dortmund-szimpatizánsok is pozitívan vélekedtek a klubról. Ennek egyik oka az lehet ennek, hogy nem a semmiből lett fölépítve a Borussia, valamint az embertelen mértékű pénzköltés csakúgy távol áll tőlük - mindez napjaink topcsapatairól nem nagyon mondható el -, meg hát szépen rúgják a labdát, meg kell hagyni.
Marco Rose a fiatal edző kategóriába tartozik még annak ellenére is, hogy Nagelsmannhoz képest igazi öreg rókának tűnik. Alapanyagban sosem szűkölködött a Red Bull Salzburg, tetejébe évek óta nincs párja Ausztriában a csapatnak, szóval alapvetően nem ígérkezett Rose számára oly nehéznek és keménynek ez a salzburgi kaland (Marco Rose 2017 nyarán lett az energiaitalosok edzője). Első idényében Európa Liga-elődöntőbe jutottak fiai - Európa szájtátva nézte a csodát -, az osztrák Bundesliga mellé pedig 2018-ban és 2019-ben is a Salzburg nevét írták, mint győztesét.
A remek eredményekre fölfigyeltek a szomszédban, s a Borussia vezetősége lecsapott a trénerre. Immáron tehát Rose-val a kispadon a legnagyobb nyári távozó Gladbachban Thorgan Hazard volt, ugyanakkor Breel Embolo-val és Marcus Thurammal sikerült őt pótolni. Plusz megszerezték Ramy Bensebaini és Stefan Lainer játékjogát. Közben letelt a szezon fele, és egyáltalán nem állnak rosszul: a csapat átlagban 1,84 pontot szerez, megverték a Romát, a Bayernt, a Frankfurtot és a Leipziget és a Dortmundot is megszorongatták, egyébként pedig 5 meccs óta veretlenek. De mégis minek köszönhető ez a szembetűnő javulás? A válasz Marco Rose eszméiben keresendő.
A Rose-foci
Az osztrák szakember alapvetően a 4-3-1-2-es formációt preferálja viszont bemutatta, ő nem az az edző, aki nem változtatja meg esetlegesen az ellenfél miatt a terveit. Láttunk már a csapattól 3 védőt, 2 csatárt, meg még sok minden mást. De ezek csak rajzok, amiket a szurkolóknak megmutatnak a képernyőn, valójában nincsenek helyezkedési megszorítások és hasonlók a játékukban, látszódik a spílereken, valóban élvezik a focit és a rajongók is élvezik nézni kedvenceiket. A 4. legtöbbször juttatta a labdát a kapuba Pléa és alakulata, s az övék a 3. legjobbnak bizonyuló védelem a Bundesligában. Agresszív védekezésük és mesteri támadójátékuk kiváló egyensúlyban van, a széljáték helyett inkább középen gyors passzokkal juttattják el a két francia mágushoz, Pléa-hoz és Thuram-hoz a labdát. De ez nem történne meg a masszív töltelék nélkül, melyet legtöbbször a Denis Zakaria - Florian Neuhaus - Lars Stndl hármas szokott alkotni. De térjünk vissza még egy kicsit a francia duóhoz, akik nemcsak rúgják a gólokat, de sokkal több szerepet vállalnak a fekete-fehér sikerben. Okos elmozgások, önzetlen megoldások, klasszis döntések: Allessandro Pléa és Marcus Thuram nagyon érzik egymást a pályán, 6 assziszt Pléa, 8 pedig Thuram neve mellett, míg gólokban pont fordítva állnak, ezzel mindkettő összevetésben az első 2 helyen tanyáznak a csapat házi rangsorában. Elképesztő!
Tényleg élmény látni az egyletet futballozni, Yan Sommer megbízhatósága régóta alap; Ginter és Elvedi egyre jobb, talán kissé alul is vannak értékelve; középen sem kell aggódni a Rose mesternek, elől meg aztán pláne nem. Nem állítunk nagy sületlenséget, ha azt mondjuk, lehet, lassacskán a legmenőbb és a legjobb csapat is Németországban a Borussia Mönchengldbach lesz!
A következő "Van bennük kraft" cikkben a Red Bull Salzburg lesz majd terítéken.
 |
| fotó: Getty Images |
A Hecking-féle GladbachA Hecking-féle Mönche
Dieter Hecking a Wolfsburgot elképesztő magasságokba repítette, egyértelmű, hogy azok voltak a klub legsikeresebb esztendői: 2012-ben lett ki nevezve, s 2016-ra pedig eljutottak a Bajnokok Ligája negyeddöntőjéig, ahol a Real Madrid tudta csak megállítani a csapatot. Ez idő alatt a Wolfsburg egyre népszerűbbé vált Németországban, hiszen többek közt a Farkasok haza vitték a DFB-Szuperkupát, ezüstérmet szereztek a Bundesligában, továbbá a Német Kupa elhódítása sem volt semmi. Azonban a 2016-ban hiába volt ott a lehetőseg, hogy bejusson a csapat a BL-elődöntőbe, a következő szezont rosszul keudték, ez végül Dieter állásába került - egyébként a VfL azóta mélyrepülésben van, az osztályozót is megjárta De Bruyne egykori egylete -, de még abban az idényben rögtön munkába is állt, télen ült le a Gladbach kispadjára. André Schubert volt az elődje, ki a II. csapat után az I. bagázs vezetőedzője lett. Bejutatta klubját a BL-be - igaz ott nem szerepelt túl fényesen a rendszere -, összességében viszont nem bizonyult túl velősnek a Schubert-éra.
Ugyanakkor sokat küzdött Hecking a fiaival, hogy bejussanak az első számú európai sorozatba: a középmezőnyből nehezen, de kiverekedte magát a Borussia, s úgy nézett ki a tabella, hogy akár az aranyérem körül folyó csatába is beleszólhatnak a fekete-fehérek - mindez 2018 decemberében történt. Tavaszra a Bayernnel ellentétben lefulladt Hecking legénysége, a végén örülniük kellet a fanoknak, hogy elcsípték az 5. helyet. Csakhogy az időben vissza menve találni egy kulcsfontosságú eseményt: tavasszal megállapodott a klub Marco Roséval, miszerint a nyártól ő fogja majd a gyeplőt a Csikóknál.
Leipzig?! Ugyan már!
A Leipzig és a Hoffeinheim személyében két olyan csapatot ismerhetünk meg, akiket konkrétan egész Németország gyűlöl, gondoljunk csak arra a 90 percre, mikor a Bayern egy hatossal leiskolázta a Hoffeinheimet, s a Bayern-szurkolók énekeikben és egy mólinót kifeszítve is szidták a kékek elnökét - de meg kell hagyni, a Lipcsét sem szeretik jobban a németek, sőt. Az meg aztán főleg nem tetszett
a népnek, hogy az egyébiránt borzasztóan jól focizó Leipzig nagyon üldözi a Bayernt, s igen reális esélye van a bajnoki trófea elhódítására, úgy hogy néhány éve még nem ismerte senki a csapatot. Ellenben a Mönchengladbach egyre jobb és stabilabb teljesítményével elnyerte a semleges szurkolók dicsérő szavait, sőt a nagy Bayern- és Dortmund-szimpatizánsok is pozitívan vélekedtek a klubról. Ennek egyik oka az lehet ennek, hogy nem a semmiből lett fölépítve a Borussia, valamint az embertelen mértékű pénzköltés csakúgy távol áll tőlük - mindez napjaink topcsapatairól nem nagyon mondható el -, meg hát szépen rúgják a labdát, meg kell hagyni.
Marco Rose a fiatal edző kategóriába tartozik még annak ellenére is, hogy Nagelsmannhoz képest igazi öreg rókának tűnik. Alapanyagban sosem szűkölködött a Red Bull Salzburg, tetejébe évek óta nincs párja Ausztriában a csapatnak, szóval alapvetően nem ígérkezett Rose számára oly nehéznek és keménynek ez a salzburgi kaland (Marco Rose 2017 nyarán lett az energiaitalosok edzője). Első idényében Európa Liga-elődöntőbe jutottak fiai - Európa szájtátva nézte a csodát -, az osztrák Bundesliga mellé pedig 2018-ban és 2019-ben is a Salzburg nevét írták, mint győztesét.
A remek eredményekre fölfigyeltek a szomszédban, s a Borussia vezetősége lecsapott a trénerre. Immáron tehát Rose-val a kispadon a legnagyobb nyári távozó Gladbachban Thorgan Hazard volt, ugyanakkor Breel Embolo-val és Marcus Thurammal sikerült őt pótolni. Plusz megszerezték Ramy Bensebaini és Stefan Lainer játékjogát. Közben letelt a szezon fele, és egyáltalán nem állnak rosszul: a csapat átlagban 1,84 pontot szerez, megverték a Romát, a Bayernt, a Frankfurtot és a Leipziget és a Dortmundot is megszorongatták, egyébként pedig 5 meccs óta veretlenek. De mégis minek köszönhető ez a szembetűnő javulás? A válasz Marco Rose eszméiben keresendő.
A Rose-foci
Az osztrák szakember alapvetően a 4-3-1-2-es formációt preferálja viszont bemutatta, ő nem az az edző, aki nem változtatja meg esetlegesen az ellenfél miatt a terveit. Láttunk már a csapattól 3 védőt, 2 csatárt, meg még sok minden mást. De ezek csak rajzok, amiket a szurkolóknak megmutatnak a képernyőn, valójában nincsenek helyezkedési megszorítások és hasonlók a játékukban, látszódik a spílereken, valóban élvezik a focit és a rajongók is élvezik nézni kedvenceiket. A 4. legtöbbször juttatta a labdát a kapuba Pléa és alakulata, s az övék a 3. legjobbnak bizonyuló védelem a Bundesligában. Agresszív védekezésük és mesteri támadójátékuk kiváló egyensúlyban van, a széljáték helyett inkább középen gyors passzokkal juttattják el a két francia mágushoz, Pléa-hoz és Thuram-hoz a labdát. De ez nem történne meg a masszív töltelék nélkül, melyet legtöbbször a Denis Zakaria - Florian Neuhaus - Lars Stndl hármas szokott alkotni. De térjünk vissza még egy kicsit a francia duóhoz, akik nemcsak rúgják a gólokat, de sokkal több szerepet vállalnak a fekete-fehér sikerben. Okos elmozgások, önzetlen megoldások, klasszis döntések: Allessandro Pléa és Marcus Thuram nagyon érzik egymást a pályán, 6 assziszt Pléa, 8 pedig Thuram neve mellett, míg gólokban pont fordítva állnak, ezzel mindkettő összevetésben az első 2 helyen tanyáznak a csapat házi rangsorában. Elképesztő!
Tényleg élmény látni az egyletet futballozni, Yan Sommer megbízhatósága régóta alap; Ginter és Elvedi egyre jobb, talán kissé alul is vannak értékelve; középen sem kell aggódni a Rose mesternek, elől meg aztán pláne nem. Nem állítunk nagy sületlenséget, ha azt mondjuk, lehet, lassacskán a legmenőbb és a legjobb csapat is Németországban a Borussia Mönchengldbach lesz!
A következő "Van bennük kraft" cikkben a Red Bull Salzburg lesz majd terítéken.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése