EGYSZEZONOS CSAPATOK: A 2015/16-OS LEICESTER CITY
Fényt derítünk arra, hogy miért esett össze rengeteg csapat egy fenomenális szezon után.
Ők az egy szezonos csapatok.
FÖNT 2015/16
Egy évvel azután, hogy épp hogy jegyet váltott a Leicester a következő szezonra, szerettek volna stabilan megmaradni a Premier Leagueben. Céljuk eléréséhez megfelelően kezdtek: gólgazdag győzelem a Sunderland és a West Ham ellen, a 3. fordulóban meglepetésre meghúzgálták a Tottenham bajszát. Ezt még be lehetett írni jó kezdésnek, még nem vette senki komolyan a csapatot. Azonban egészen a 7. meccsnapig nem kaptak ki, akkor az Arsenal gyepálta el a rókákat, ami egyáltalán nem szégyen - egyébként az Ágyúsok egyedüliként szereztek 3 pontot oda-vissza a szezonban Vardyék ellen. Ezután 10 meccses veretlenségi szériát tettek le az asztalra, ami már nem mondható holmi mázlinak, főleg úgy, hogy a Man. United, illetve a Chelsea sem győzött a King Powerben. A Liverpool ugyan nyert 1:0 arányban otthon, ám a Manchester Citytől elcsentek egy pontot a pimasz Rókák. Így kiérdemelték a "top hat gárda mumusa" címet hiszen négyszer(!) borították a papírformát a legjobbakkal szemben, a kiesés ellen harcoló társaságként. A Leicester City játékosai egy pillanatig sem gondoltak az arany csábítására, csak nyerni akartak, és persze nem kiesni. Viszont jóval hamarabb elérték a bűvös 40 pontos határt, mint ahogyan arra bárki is számított.
Skalp, skalp hátán: a klasszikus 4-4-2, Jamie Vardy és Rijad Mahrez, Ngolo Kanté és az edző Claudio Ranieri alkotta gépezett nem akadt meg a második félévben sem. Ekkor már mindenki tudta, hogy ebből valami nagy dolog fog kisülni.
Ahogy egyre több esélyt látott mindenki erre a ritka varázslatra, úgy nőtt a kis csapat játékosain is a nyomás, akik tisztában voltak azzal, hogy már nagyon kevés kell a történelmi pillanathoz.
Miután a zárófordulóban a Tottenham Hotspur x-elt a Chelsea-vel, Vardyék házában óriási ünneplés kezdődött: angol bajnok lett a Leicester City csapata. Ez a siker motiváció minden alárendelt, esélytelen alakulat számára, hogy akarattal, kemény munkával és persze némi szerencsével is - hiszen busás köszönet jár a kékektől a Chelsea-nek; a City-nek; a United-nek; az Arsenal-nak; és a Liverpoolnak, hogy ennyire szenvedtek egész évben, mert nélkülük nem jöhetett volna össze ez a tündérmese.
LENT 2016/17
Ekkor megmutatkoztak a győzelem rosszabb részei. Először is nem lehetett könnyű feldolgozni a spílereknek a semmiből érkező bajnoki-címet: hírnév, sok pénz, új autó.
Másodszor pedig felfigyeltek az ellenfelek a remekelő focistákra, megvették, Kantét, távozott még Ritchie de Laet; Gökhan Inler; Jeffrey Schlupp; Luis Hernández, Andrej Kramaric, de legalább a két kulcsembert, Mahrezt és Vardyt sikerült megtartani.
Ebben az esetben, nem beszélhettünk váratlan visszaesésről, hiszen Ranieri és rókái ugyanaz az alázatos, a középmezőnyben vitézkedő társaság maradt. Így is volt egészen a 11-es számú fordulóig, mélyrepülésbe kezdtek, a címvédő tavalyi játékától fényévekre le volt maradva.
Az olasz edző még bajnokot tudott csinálni csapatából, de az ezt követő feladatok már túl soknak bizonyultak számára, az igazolások nem illeszkedtek be, megromlott a csapategység, valamint valószínűleg néhány csapattagnak túlzottan megnőtt az egója a sikertől.
Állítólag a játékosok - Mahrezzel az élükön - megakarták fúrni Ranierit, kérvényezték a vezetőségtől az elbocsátását. A "kígyó" , így nevezták el a szélsőt a szurkolók, miután ez a pletyka kiderült .
Félévkor még mindig a Championship felé sodródtak, ezért kemény döntést kellett meghoznia a vezetőségnek: hiába aratott egy történelmi diadalt, az olaszt kirúgták. Pedig, neki volt a legkisebb érdeme a kudarcból, erről csakis a labdarúgói tehettek.
Őt egykori segédje, Craig Shakespeare követte, ki helyre tette csapatát, és a középmezőnybe terelte.
![]() |
A bajnok (fotó: premierleague.com) |
FÖNT 2015/16
Egy évvel azután, hogy épp hogy jegyet váltott a Leicester a következő szezonra, szerettek volna stabilan megmaradni a Premier Leagueben. Céljuk eléréséhez megfelelően kezdtek: gólgazdag győzelem a Sunderland és a West Ham ellen, a 3. fordulóban meglepetésre meghúzgálták a Tottenham bajszát. Ezt még be lehetett írni jó kezdésnek, még nem vette senki komolyan a csapatot. Azonban egészen a 7. meccsnapig nem kaptak ki, akkor az Arsenal gyepálta el a rókákat, ami egyáltalán nem szégyen - egyébként az Ágyúsok egyedüliként szereztek 3 pontot oda-vissza a szezonban Vardyék ellen. Ezután 10 meccses veretlenségi szériát tettek le az asztalra, ami már nem mondható holmi mázlinak, főleg úgy, hogy a Man. United, illetve a Chelsea sem győzött a King Powerben. A Liverpool ugyan nyert 1:0 arányban otthon, ám a Manchester Citytől elcsentek egy pontot a pimasz Rókák. Így kiérdemelték a "top hat gárda mumusa" címet hiszen négyszer(!) borították a papírformát a legjobbakkal szemben, a kiesés ellen harcoló társaságként. A Leicester City játékosai egy pillanatig sem gondoltak az arany csábítására, csak nyerni akartak, és persze nem kiesni. Viszont jóval hamarabb elérték a bűvös 40 pontos határt, mint ahogyan arra bárki is számított.
Skalp, skalp hátán: a klasszikus 4-4-2, Jamie Vardy és Rijad Mahrez, Ngolo Kanté és az edző Claudio Ranieri alkotta gépezett nem akadt meg a második félévben sem. Ekkor már mindenki tudta, hogy ebből valami nagy dolog fog kisülni.
Ahogy egyre több esélyt látott mindenki erre a ritka varázslatra, úgy nőtt a kis csapat játékosain is a nyomás, akik tisztában voltak azzal, hogy már nagyon kevés kell a történelmi pillanathoz.
Miután a zárófordulóban a Tottenham Hotspur x-elt a Chelsea-vel, Vardyék házában óriási ünneplés kezdődött: angol bajnok lett a Leicester City csapata. Ez a siker motiváció minden alárendelt, esélytelen alakulat számára, hogy akarattal, kemény munkával és persze némi szerencsével is - hiszen busás köszönet jár a kékektől a Chelsea-nek; a City-nek; a United-nek; az Arsenal-nak; és a Liverpoolnak, hogy ennyire szenvedtek egész évben, mert nélkülük nem jöhetett volna össze ez a tündérmese.
LENT 2016/17
Ekkor megmutatkoztak a győzelem rosszabb részei. Először is nem lehetett könnyű feldolgozni a spílereknek a semmiből érkező bajnoki-címet: hírnév, sok pénz, új autó.
Másodszor pedig felfigyeltek az ellenfelek a remekelő focistákra, megvették, Kantét, távozott még Ritchie de Laet; Gökhan Inler; Jeffrey Schlupp; Luis Hernández, Andrej Kramaric, de legalább a két kulcsembert, Mahrezt és Vardyt sikerült megtartani.
![]() |
Egy BMW i8 autót kapott az összes játékos a győzelem után (fotó: miiror.co.uk) |
Ebben az esetben, nem beszélhettünk váratlan visszaesésről, hiszen Ranieri és rókái ugyanaz az alázatos, a középmezőnyben vitézkedő társaság maradt. Így is volt egészen a 11-es számú fordulóig, mélyrepülésbe kezdtek, a címvédő tavalyi játékától fényévekre le volt maradva.
Az olasz edző még bajnokot tudott csinálni csapatából, de az ezt követő feladatok már túl soknak bizonyultak számára, az igazolások nem illeszkedtek be, megromlott a csapategység, valamint valószínűleg néhány csapattagnak túlzottan megnőtt az egója a sikertől.
Állítólag a játékosok - Mahrezzel az élükön - megakarták fúrni Ranierit, kérvényezték a vezetőségtől az elbocsátását. A "kígyó" , így nevezták el a szélsőt a szurkolók, miután ez a pletyka kiderült .
Félévkor még mindig a Championship felé sodródtak, ezért kemény döntést kellett meghoznia a vezetőségnek: hiába aratott egy történelmi diadalt, az olaszt kirúgták. Pedig, neki volt a legkisebb érdeme a kudarcból, erről csakis a labdarúgói tehettek.
Őt egykori segédje, Craig Shakespeare követte, ki helyre tette csapatát, és a középmezőnybe terelte.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése